Archeogenetika, populációgenetika. Létezhetnek-e a nyelvészetre érvényes megállapításai e két diszciplínának? A Genetika és őstörténet című ismeretterjesztő könyv két szerzője szerint igen. Szerintük szerzőnk félreértette a mű több alapvető állítását is.

Bizony, tényleg erről lesz szó. Nem én tehetek róla, ezt írták ki egy táblára.

A nyelvészek nevet is adtak a módosítók két fajtájának, vagyis azoknak, amelyek arra szolgálnak, hogy leszűkítéssel járuljanak hozzá az azonosíthatósághoz (ezek a megszorító (restriktív) módosítók), és azoknak, amelyek „csak” pluszinformációt adnak hozzá az alaptag tartalmához, de nem abból a célból, hogy az azonosíthatóságot segítsék (ezek a nem megszorító (depiktív) módosítók).

Figyelemre méltó mondatok ismét. Ezúttel nem dagályosak, hanem kicsit döcögősek, ámde nagyon fontosak. Sőt, perdöntőek.

Werbőczy István Hármaskönyve (1517) a hun–magyar rokonságot hirdeti. Stumpf István alkotmánybíró szerint a Hármaskönyv a történeti alkotmány része. Az új Alaptörvény hatályba lépésével a hun–magyar rokonság is törvény lesz? Igény van rá…